Mi lesz ennek a vége?

Sok konkrétumról sajnos még mindig nem tudok beszámolni! “Ostrom” (amit a felkészült rendőri erők hamar eloszlattak), a COP elnöke “lemondott” (valójában tervezett módon, formálisan átadta helyét  felettesének a dán miniszterelnöknek), rendbontók a plenárison, a civilek kizárása – ezek lennének az éghajlatvédelmi konferenciáról szóló fő hírek 2 nappal a vége előtt?? A konferencia dán honlapján a vezércikk “megrekedtek a tárgyalások” címmel… Bevallom én sem vagyok optimista, különösen mivel ismerem a tárgyalási szövegeket, amikben a múlt péntek óta nem sok előrelépés történt.

Sok szempontból olyan az érzése az embernek, mintha most kezdődne a COP, csak most kapcsoltak volna magasabb fokozatba a tárgyalók. Az USA delgációja eddig meglehetősen passzív volt, viszont a tegnapi éjszaka folyamán a hosszútávú együttműködésről szóló szöveget – eléggé destruktív módon – ízekre szedte. Kína is köti az ebet a karóhoz – egyelőre “belügyeibe való avatkozásnak” tekinti kibocsátási adatainak és csökkentésének monitorozását, és csak önkéntes vállalásra hajlandó.

Mindkét záródokumentumba egyre több opció, bizonytalanság került be, egyesek szerint nincsenek is miniszterek elé vihető állapotban. Ott vannak a “jó” számok is, amik elegendőek lennének az éghajlatváltozás kezeléséhez, de vajon azok maradnak-e bent a több opció közül?

Nagyon sok múlik a miniszteri-miniszterelnöki egyeztetéseken, melyeknek jó része zárt ajtók mögött, illetve informálisan zajlik majd, ahová nincs bepillantásunk. A mai plenáris beszédek sem szűkölködtek a nagy szavakban, és a retorika szintjén még bizakodóak a politikusok. A szervezők minden idők egyik legnagyobb csúcstalálkozójaként büszkélkednek a konferenciával, 119 állam- és kormányfő gyűlt itt össze, akik a világ GDP-jének 89, népességének 82 százalékát teszik ki, és a globális üvegházgáz-kibocsátás 86 százalékáért felelősek. A tapasztaltabb megfigyelők azt mondják, még bármi megtörténhet…

Címkék: éghajlatvédelmi tárgyalások, klímacsúcs, koppanhága